A sproof és a PricewaterhouseCoopers (PwC) által a bécsi DC Towerben megrendezett „Trust Forum” keretében az Erste Bank, a Raiffeisen, az A-Trust, a PwC és a sproof szakértői megvitatták az Európai Digitális Identitás (EUDI) pénztárca üzemeltetési ütemtervét. A legfontosabb következtetés: a 2027 végéig érvényes jogi határidők miatt már most meg kell hozni az architektúrára vonatkozó döntéseket – ezek azonban mérhető hatékonyságnövekedést tesznek lehetővé a vállalatok számára.
2027 végétől az Európai Unió kötelezi a szabályozott ágazatokat az EUDI-pénztárca elfogadására. Hogy mit jelent ez az átállás a bankok, a kritikus infrastruktúrák és a kis- és középvállalkozások számára, az volt a bécsi „Trust Forum” központi témája. Alexander Pröll osztrák digitális államtitkár videóüzenetben hangsúlyozta az időbeli sürgősséget: „Legkésőbb 2027 végétől a bankoknak, a távközlési szolgáltatóknak, az energiaszolgáltatóknak és sok másnak el kell fogadnia az EUDI-Walletet. Aki már most felkészül, annak komoly előnye lesz.” Ugyanakkor elismerte a sproof úttörő szerepét, amely az osztrák innovációs erő európai szintű példájaként szolgál.
„A Trust Forum áthidalja a szabályozási előírások és az operatív informatikai biztonság közötti szakadékot. Összehozzuk a legfontosabb szereplőket, hogy közösen megvalósítsuk az európai adatszuverenitásra vonatkozó megbízható szabványokat.” – Dr. Fabian Knirsch, társalapító és vezérigazgató, sproof
Hordozható igazolás, tartós felelősség
Valeria Garofalo, Valeria Stefani és Ali Raza Syed, a PwC Ausztria képviselői „From ID Austria to EUDI Wallet” című előadásukban bemutatták, milyen stratégiai irányvonalakat kell kijelölniük a vállalatoknak 2027 decemberéig. Fő üzenetük: az átállás egy olyan egyedi nemzeti rendszerről, mint az ID Austria, egy számos kibocsátót, igazolványt és tagállamot magában foglaló európai ökoszisztémára jóval többet igényel, mint egy egyszerű technikai szoftverfrissítést.
Míg a digitális igazolványok a jövőben országhatárokon átnyúlóan hordozhatóvá válnak, a szabályozási ellenőrzési és felelősségi kötelezettségek teljes mértékben az azokat elfogadó vállalatoknál maradnak. Egy kriptográfiailag hiteles személyazonosító igazolás még nem felel meg automatikusan minden átvilágítási kötelezettségnek – például a pénzmosás megelőzése (KYC) keretében a pénzeszközök eredetére vagy a jelenlegi lakóhelyre vonatkozóan. Ezenkívül az ellenőrizhetőség szempontjából nem elegendő pusztán a pénztárcából kiolvasni az alapadatokat; a vállalkozásoknak a kriptográfiai ellenőrzési bizonyítékot is dokumentálniuk kell, az időbélyeggel és az alkalmazott szabályrendszerrel együtt.
Annak érdekében, hogy a bevezetés a bejelentkezés, az ügyfélfelvétel és a fiók-helyreállítás során valódi hatékonyságot eredményezzen, a PwC Ausztria három kötelező döntést határozott meg 2027. decemberéig:
- Hitelesítő adatok ellenőrzése: Milyen digitális igazolásokat fogad el a vállalat, és mely kibocsátóktól?
- Bizalmi szabályzat: Mely belső szabályzat határozza meg, hogy mely üzleti folyamatokhoz elegendő egy adott igazolás?
- Vállalati koordináció: Hol történik a vállalaton belül a technikai ellenőrzés, a szabályrendszer-ellenőrzés és a könyvvizsgálatnak megfelelő bizonyíték-tárolás összehangolása?

Globális összehasonlító tanulmány: a mindennapi élethez való kapcsolódás dönti el a sikert
A nemzetközi összehasonlítást Isabel Kiener és Siiri Nunn (PwC Németország) mutatták be „A digitális identitás világszerte„. 42 országra kiterjedő elemzés, valamint Németországban végzett felmérések alapján rávilágítottak a meglévő online személyi igazolványok ismertsége (73 százalék) és tényleges használata (25 százalék) közötti szakadékra. Az olyan globális úttörők, mint az indiai „Aadhaar” 99 százalékos használati arányával vagy az ukrán „Diia”, megmutatják, mi a fontos az elfogadás szempontjából: következetes „Digital-First” folyamatok, gyakran használt mindennapi alkalmazások, zökkenőmentes felhasználói élmény és digitális kompetenciák. A német EUDI-pénztárca, a „d-you” 2027. január 2-i elindításával pontosan ez a nemzeti eID és a széles körben használható gazdasági alkalmazási esetek közötti összhang valósul meg a gyakorlatban.
A szabályozási kötelezettségektől az üzleti modellig
A következő szakértői beszélgetés során Isabel Kiener (PwC Németország), Dr. Markus Vesely (A-Trust), Clemens Müller (Erste Group / George Labs), Alexander Reithoffer (Raiffeisen Digital) és Dr. Clemens Brunner (sproof) a következő tizenkét hónap konkrét követelményeit.
Egyetértés alakult ki abban, hogy az EUDI-Wallet messze túlmutat egy puszta kötelező feladaton. Clemens Müller (Erste Group) kiemelte annak a lehetőségét, hogy a digitális pénztárcát ugyanolyan természetes módon beépítsék a mindennapi életbe, mint a modern mobil fizetési szolgáltatásokat – miközben a bankok aktív szereplőként lépnek fel az identitás-ökoszisztémában. Ausztriában a már meglévő ID Austria erős alapot biztosít ehhez. Markus Vesely (A-Trust) elmagyarázta, hogyan valósulhat meg az EUDI-Walletre való átállás a polgárok számára rendszerbeli zavarok nélkül, és hogy a jövőben a hitelesített digitális attribútumok felváltják majd a fizikai személyi igazolványokat vagy okleveleket.
Ugyanakkor Alexander Reithoffer (Raiffeisen Digital) figyelmeztetett az egyre bővülő IT-környezetekben kialakuló új szoftver-szigetekre. A vállalatoknak most tisztázniuk kell, hogy az ökoszisztéma hogyan kapcsolható zökkenőmentesen a kulcsfontosságú rendszerekhez nyílt architektúrák segítségével – a jövőbeli üzleti pénztárcákra tekintettel is. Isabel Kiener (PwC) emellett rámutatott az eIDAS 2.0 és más szabályozások, például az EU pénzmosási irányelve (AML) közötti összefüggésekre. Különösen a középvállalkozások aligha tudnák egyedül kezelni ezt a komplexitást, és szabványosított, gyakorlatban bevált partneri megoldásokra van szükségük.
Egységes szervezés a széttagoltság helyett
A központi architektúrával kapcsolatos kérdésre – saját fejlesztés vagy integráció – Clemens Brunner (sproof) egyértelmű választ adott: a vállalatoknak sem saját pénztárcákat kell programozniuk, sem az EU mind a 27 tagállamának hivatalos pénztárcáit egyenként integrálniuk. Pontosan ezt a komplexitást egyesíti a sproof sproof ident és az integrált eID Hub segítségével egyetlen európai felületen. Az összes adatot 100 százalékban Európában dolgozzák fel, és emellett teljes mértékben védve vannak a harmadik országok – például az amerikai Cloud Act – hozzáférési jogaitól.
Annak érdekében, hogy a vállalkozások azonnal belépjenek a gyakorlatba, a sproof létrehozta az EUDI-konzorciumot. Egy nyílt sandbox-környezetben a szervezetek már mostantól tesztelhetik a digitális vállalati igazolványokat, a képviseleti jogokat és a meghatalmazásokat valós körülmények között.
„Az EUDI-Wallet segítségével a vállalatok a jövőben másodpercek alatt ellenőrizhetik a személyazonosságokat. Aki időben hozzáigazítja a belső folyamatait, nyugodtan várhatja a határidőket, és döntő versenyelőnyöket biztosít magának.” – Dr. Clemens Brunner, társalapító és vezérigazgató, sproof
Az érdeklődő vállalatok és intézmények már most csatlakozhatnak az EUDI-konzorciumhoz, és hozzáférést kérhetnek a tesztkörnyezethez.

EUDI-konzorcium Ausztria
Gazdaság, politika és technológiai szakértelem egy asztalnál: egyedülálló Ausztriában. Közösen dolgozzuk ki az EUDI-Wallet felhasználási eseteit, és így alakítjuk ki Európa digitális identitását.

(balról jobbra: Dr. Markus Vesely, vezérigazgató, A-Trust; Dr. Clemens Brunner, vezérigazgató és társalapító, sproof; Philipp Gernerth, termékfejlesztési igazgató, sproof; Dr. Fabian Knirsch, vezérigazgató és társalapító, sproof; Nina Stadler, vállalati kommunikációs és marketingvezető, PwC Ausztria; Isabel Kiener, senior associate, PwC Németország; Alexander Reithoffer, digitális aláírás/EUDI termékfelelős, Raiffeisen Digital; Clemens Müller, a vállalati és piaci szegmens vezetője, Georg Labs; Siiri Nunn, vezető munkatárs, PwC Németország; Valeria Stefani, vezető munkatárs, PwC Ausztria)




